Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szubjektív beszámoló

2010.03.04

Anyum  4  éven  át  foglalkozott  hátrányos  helyzetben  lévő  falubeli  családokkal ..Nagyon sokat tanultam tőle,sokszor mentem is vele a munkahelyére és  figyeltem őt,ugyanakkor néha- héha pici adminisztrációs munkával is  megbízott .Tudniillik, anyum  a  Bénai  Községi  Hivatalban  dolgozott  és  mivel  ott  volt  2 pingpongasztal (beporosodva),akkor a testvéremmel elhatároztuk,hogy megkérdezzük még az akkori polgármestert,hogy mehetnénk-e játszani egyet.Elkezdtünk pingpongozni,aztán már a 3 asztal is kevés volt.Az átlagos 10-15 személy mindig játszott, szünetek időszakában szinte az összes gyerek ott  volt. Emlékszem, úgy kezdtem,hogy még ütőm sem volt,na de megtette egy fadarab ,könyv is-bármi, amivel  megtudtuk  ütni  a labdát. Hatalmas érdeklődésünkre felfigyelt az akkori polgármester,aztán jött az új pingpongasztal,ütők,labdák-és uccu neki.Ez cca.6 évvel ezelőtt volt,azóta is pingpongozunk rendszeresen.A média már akkor nyomon követte a történéseket és volt,hogy egy nap  két interjút is adtam és ha szlovákul kellett beszámolni, akkor  a  Szabina   rögtön  dumcsizott . Már  akkor  tudtam, hogy testnevelő-tanár szeretnék lenni,rendszeresen a Füleki Gimnázium tornatermében edzettem.Kép Ott is  volt egy  asztal, na  meg egy kiválóan játszó tanár.Az igazgatóságon hálistennek sikerrel jártam és megkaptam a kulcsot a tornateremtől azzal,hogy bármikor lehet menni pingpongozni.Ugyanekkor Füleken egy  másik iskolában is folyt már a nagy pingpongos élet az  Illés István által.Ekkor volt a kulcsélmény mikor találkoztunk,néha én jártam a fülekiekhez, aztán  ők  is  kinéztek  Bénára.Már akkor bekapcsolódtak a holdsugár bajnokságok körforgatába és őszintén nagyon  örültem  sikereiknek. Mindig  érdekelt,hogy milyen eredményeket értek el a versenyeken.Rendszeresen beszámolt a  történtekről  Pityu s éreztem , hogy  egyszer engem is elvisznek majd Magyarországra.Gyakoroltam is  ,mint az őrült ,mert az  volt a  célom, hogy  vigyenek  magukkal. Ekkor bekerültem egy profi asztalitenisz klub-ba  Losoncra102.jpg -ugyanakkor tudtam,hogy profi  soha  nem  lesz  belőlem - de  tanulni akartam a jobbaktól.109.jpg

A fülekiek látták  nagy lelkesedésemet s meghívtak a 2008- as  füleki  bajnokságra.Kép  Tulajdonképpen selytelmem sem volt,hogy mi ez az egész,hogy játszhatnak kezdők  is, miért van ott  a csocsóasztal.Egyet  mindenesetre tudtam,hogy fantasztikus  emberek jöttek  Magyarországról,tök jó volt  velük, barátságosság, emberszeretet sugárzott belőlük.

Településünk az akkori OZ-Roma Novohrad nevű egyesület  által kapott segítséget az Európai Fondból  elsősorban  roma származású családok és hátrányos   helyzetű  fiatalok  támogatására.  Még anno kapott  a falu  sportkellékekre , pingpong-asztalra, számítógépekre , könyvek  vásárlására   anyagiakat . Mai  napig működik  a  dotáció ,  amelyből   számítógépes-, főző,idegennyelv-,tánc-,ének  kurzusok  valósulnak  meg  településünkben.

Testvérem,  József   hasonlóan  működik, mint  én –ugyan majd 200km- re  vagyunk  egymástól de örömmel hallottam,mikor beszámolt arról,hogy ők egy templom előcsarnokában pingpongoznak,de ugye ez nálunk nem állami szinten támogatott. Utilitarista gondolkodású,ugyanakkor képes mélyen átérezni a hátrányos helyzetű fiatalok sokszor sanyarú sorsát,hisz tudja mit  élnek át ezek a gyerekek,milyen  problémákkal  küszködnek.Tudja mire van  szükségük,hogy segíthet rajtuk -támogat  minket , ugyanakkor támaszpont  számomra  is .Számíthatok mindig rá és  ugrik , ha segítségre  szorul  valaki.  Jelenlétüket   igérték   a  versenyünkre,aminek nagyon örülök.  Tudja,hogy „őrült“ vagyok , nyitott  vagyok számukra,de ahogy azt a Zoli bácsi  mondta -csak annak  jegyében ,hogy ki-ki ellene mond a drogoknak,a helytelen életvitelnek,magatartásnak.

                                       

                                                                                                 Odler Szabina

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.