Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kultikus kisközség

2010.02.04

A kultikus kisközség: Béna

 

Béna

 

Község Fülektől 3 km-re, a Belina patak jobb partján, a Losonci járásban

 

Lélekszám 632

 

Oktatási intézmények: magyar oktatási nyelvű alapiskola és óvoda (33 tanuló)

 

Szolgáltatás: élelmiszer-és háztartási vegyesbolt (2), kocsma, büfé, könyvtár, kábeltévé

 

Turisztikai terület: Nógrád

 

Polgármester: Csaba István

 

Irányítószám: 986 01

 

Körzethívó szám: 047

 

Egy kis történelem…

 

A Fülekhez közel eső községről igen kisszámú írásos emlék maradt fenn. A 632 lelket számláló falu néhány év múlva fennállásának hatszázötvenedik évfordulóját ünnepelheti, ami bizony a múlt hosszú letéteményeit vonja maga után. Béna III. Béla idejében a füleki vár dézsma-kilenced kimutatásában szerepelt mint úrbéri község. Létezését hivatalos okirattal 1371-ben erősítették meg, de létezéséről már IV. Béla korában, az 1240-es években említést tesznek terra Baldun alakban. A füleki várhoz tartozó területek részeként Belna formában szerepel – egyébként ez az írásmód a XX. század első feléig megmaradt. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) adományleveleiben 1427-ben mint Kysbelna és Nagbelna szerepel.  Birtokosai között találjuk a Ratoldi-, a Derencsényi- és a Lorántfy családot. A falu krónikája a kezdetekről így ír: „A mai falu a feljegyzések szerint az eredetinek már a harmadik áttelepülési helyén fekszik, a Mátra legkeletibb részén a Béna-hegy lábánál. További névváltozatai: 1773 Bérma, 1786 Bena, 1927–1948 Béna. Talán kevésbé ismert, de a mostani nógrádi kisközség Gömör-Kishont vármegyéhez tartozott. Csak nagyon későn, 1877-ben kérelmezte, hogy Nógrád vármegyéhez csatolják át, de csak az 1938. évi rendeletek értelmében lett Nógrád része.  A falu nevezetessége az Úr mennybemenetele templom, melyet 1896-ban építettek és 1928-ban bővítették ki.

Az etimológia margójára

Névadásában számos, gyakran egymással opponáló állítások jelennek meg. Gyetvai Zoltán szerint a falu nevét a felette magasodó hegyről kapta. A népetimológia alapján a falu neve kultikus eredetű, pogánykori névadás és névhagyomány emléke. A birtokot öröklő fiút rendszerint valami olyan kis dolgot jelentő, vagy testi fogyatékosságra utaló néven nevezték el, hogy azt hallván a rossz szellem ne tartsa őt érdemesnek arra, hogy halálát okozza. A tudományos eredeztetés nyomán megállapítható, hogy a helynév alapjául szolgáló személynév talán szláv eredetű volt (Bennazurduba<béna). A helységnév személynévi előzményét erősíti meg a falu első írásos említése is, amely Balduin földjének nevezi. Legvalószínűbb tehát a név szláv származtatása.

Ahol az iskola szent és sérthetetlen

            Az iskola az élet kapuja.”-ez községünkre hatványozottan igaz. A fentebb tett megállapításomból kiindulva, mely szerint a faluról kevés az írásos feljegyzés, a falukrónika kevésbé hiteles bejegyzéseit kell segítségül hívni, ha a község oktatási életébe szeretnénk betekintést nyerni. Már a kezdetek kezdetén, tehát a hosszú 19. század végén volt elemi oktatás. Ez persze akkoriban rendszertelen volt, de a falu krónikusa ezt igen frappánsan fogalmazta meg: „akkor nyílt meg a tanulás, amikor a lovak már nem tudtak legelni a tél elején kint a határban és a gyerekektől is szabadulni kívántak a szülők, mert otthon állandóan csak a baj volt velük.  Mindössze négy hónapig: december, január, február és márciusban volt tanítás. Március közepén vagy végén minden szülő kifogta gyermekét az iskolából, mert következett a szántás-vetés, stb. tavaszi munkák megkezdése. Összecsapták a vizsgát a szülők jelenlétében s vége volt a tanévnek. Bizonyítványt egyáltalán nem osztottak.” (a falu krónikása Póczos Ferenc volt). Különösen érdekesnek és értékesnek tartom a krónika a falu iskolájáról és tanítóiról szóló részét. E fejezet nyomán feltárul előttünk a XIX. század végének és XX. század elejének falusi iskolarendszere, a „falusi tanító” intézménye. Ez az intézmény visszavonhatatlanul a múlt részét képezi.

 Ma már persze egészen más képet mutat a helybeli oktatás. A Bénai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola-és Óvoda 2003 januárjában a helyi óvoda és alapiskola összevonásával keletkezett. A létesítményt az alapiskola, az óvoda, a konyha és a könyvtár képezi. Az iskola két összevont osztályos, négy évfolyamos, ahová 33 tanuló jár. Az óvoda egy csoportos, egész napos 22-es létszámmal. A napközit minden tanuló látogatja. Az iskola alapítója s egyben fenntartója a helyi önkormányzat. A község vezetősége szívügyének tekinti az alapiskola hétköznapjait. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az idén már negyedik alkalommal szervezte meg az iskola vezetősége a Bénai Kisiskolás Tábort. „Miért is tartják fontosnak a megszervezését?”-szegeztem a kérdést Laboda Róberthez, az iskola igazgatójához. „Szeretnénk biztosítani egy lehetőséget azoknak a tanulóknak, akiknek a szülei nem engedhetik meg, hogy gyermeküket táboroztassák, másrészt olyan tanulókat hívunk meg, akik valamilyen versenyen bizonyították kiválóságukat, képviselték iskolánkat. Táborunk színesebbé tételéhez minden évben meghívunk olyan kisiskolákat, amelyeket mi magunk választunk ki. Eddig Bényből, Ipolybalogról, Gesztetéből és Fülekpüspökiből látogattak meg bennünket.  A napi két foglalkozás (néptánc, modern tánc, kézműves foglalkozás, lovaglás, íjászat, festegetés és két-három kirándulás) mellett kiegészítő játékokkal szórakoztatjuk táborozóinkat. Az utolsó délutánra meghívjuk vendégiskoláink igazgatóit és polgármestereit egy kis tapasztalatcserére. Szerény szülői hozzájárulással igyekszünk maradandó élményt biztosítani tanulóink számára.“-hangzott az iskola napszámosának válasza.  Az idézett sorokból kitűnik, hogy az iskola igazgatója mennyire eltökélt, ha ilyen nemes célokért kell megküzdeni. Gyermekkori táborélményeim is azt mondatják velem, hogy megérte kisiskolásnak lenni. E sorok írója ugyanennek az alma mater-nek a padsorait koptatta.

 

Ahol a vízcsapokból is a kultúra és a sport folyik

 

A falu meghazudtolva kisközségi mivoltát aktív kulturális-és sportéletet folytat. A közelmúltban sor került néhány közművelődési rendezvényre. Ezek sorából is kikívánkozik Böszörményi István előadása Mocsáry Lajos élete és munkássága címmel. A Füleki Gimnázium egykori tanára a tőle megszokott tudományos hidegvérrel és megalapozottsággal mutatta be a Nógrádhoz köthető politikus nézeteit, kritikus gondolatait, amelyek a mai világban nagyon is időszerűek. Erre újabb precedensként szolgált a Gál Tamás előadóművész és Bodonyi András népzenész közreműködésével tartott fergeteges előadás. A verses, zenés összeállítást a helyi kultúrházban mutatták be Arany János: A nagyidai cigányok című elbeszélő költeményéből.  Köztudott, hogy a községben nagyszámú roma kisebbség él, akik jól szórakoztak az előadáson, hiszen a dalokat eredeti cigány nyelven szólaltatták meg. A jelenlegi polgármester, Csaba István, aki az időközi választások nyertese, a közeljövőben szeretné folytatni a falu hasonló irányultságú terveit.

            Mivel a falu szűkölködik sportlétesítményekben, már-már oázisként tűnnek föl a sivatagban azok a nem éppen szokványos sportversenyek, amelyeket községünk önerőből szervezett és szervez meg. A Füleki cross elnevezésű futóverseny megrendezésébe a helyi község is bekapcsolódott.  A helyi sportbarátok emellett kapcsolatba kerültek a magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület-tel. A Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület hátrányos helyzetű fiatalok szabadidős tevékenységét szervezi, éjszakai sportklubokat működtet azzal a céllal, hogy hétvégén éjjel ne az utcán csellengjenek a 12-25 év közötti fiatalok. Az országossá 1999-ben vált egyesületnek pillanatnyilag 8 megyében működnek klubjai. A Bénai Községi Hivatal támogatásával kerülhetett sor arra a pingpongversenyre, amelyre a környező falvakból és Magyarországról is érkeztek versenyzők. A verseny főszervezőinek (Angyal László és Odler Szabina) elmondása szerint a verseny célja volt, hogy az asztaliteniszt nem professzionális szinten űző versenyzők is összemérjék erejüket, és szabadidejüket ne az utcán, diszkóban alkohol vagy drog hatása alatt töltsék, hanem értelmet adjanak délutánjaiknak, hétvégéiknek.

A mindennapok

 2004. január 1-jétől, kisebb megszakításokkal községünkben Közösségi Központ működik, melynek létrehozása Európai Uniós támogatással vette kezdetét. A nyert pályázatokból átalakításra került a kultúrház nagyterme. Itt működik maga a központ is. Az eddigi tanfolyamok jellege is azt tükrözi, hogy a szervezet célja a roma származású lakosok felkarolása. Az évek hosszúsága során sor került társastáncra, varró tanfolyamra, roma kultúra és művészetre, német és angol nyelvtanfolyamra, számítástechnika-tanfolyamra, főző- és varró tanfolyamra, aerobik-tanfolyamra és pingpong-szakkörre. A jelenben hellyel-közzel   megfigyelhető ezeknek a tevékenységeknek a folytonossága. A községben állandó jelleggel működik a Nyugdíjasok Szervezete, amely rendszeresen szervez őszi bálokat és nyári kirándulásokat. A helyi Tűzoltó Szervezet pedig permanens résztvevője a regionális tűzoltó versenyeknek. A fentiekből is kitűnik, hogy a falu inkább hasonlít Nagy Kázmér Krakkójához mint egy elhagyatott kelta oppidumhoz.

 

A bénai palócok a földtani örökség nyomában

 

„Ó kedves virágai a palócföldnek! A tündérkert sem szebb talán, a kelet

gyöngyei sem bájolóbbak, mint a ti boróka-bogyóitok. Ez a szőnyeg,

amely az én bölcsőm alá volt terítve, amelyet én annyiszor

megtapodtam. Valami édes csiklandozást érzek a talpamon, ha rátok

lépek... vagy talán a szívembe van az.”

 

A Mikszáth Kálmán által megénekelt „jó palócok” földje az ősvilág kincseit őrzi. A történelmi viharoktól megtépázott, szétszakadt tájat és közösségeit egy földtani örökség, a Nógrád–Novohrad Geopark közös magyar-szlovák kezdeményezése egyesíti újra. Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network), amelynek napjainkban már 32 tagja van.

 A község szerves részét képezi ennek a természeti örökségnek. Nekünk, palócoknak egyik sajátosságunk, hogy megbecsüljük a tájat, nem csoda hát, hogy páratlan természeti és kulturális értékeivel büszkélkedve, szeretnénk megismertetni azokat a külvilággal is. A falu katasztrális területén található Bénai sziklákat védett területként tartjuk számon. Jellegzetessége, hogy a lejtőmozgások következtében létrejött érdekes alakzatú lesuvadt bazaltoszlopok kisebb kimállásos barlangokat eredményeztek. 

 

Tervek sokasága

 

A polgármester, gondolván az előtte álló feladatokra, nem tétlenkedik a jelenben sem, s elmondása szerint ez így lesz a jövőben is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a községi hivatal nagyszabású munkálatokba kezdett. A közelmúltban közhasznú-és mezőgazdasági gépeket vásároltak, amelyekkel jelentősen megkönnyebbülnek a munkatevékenységek. Tervben van olyan lakópark építése is, amelyek a roma kisebbség könnyebb lakhatóságát, megélhetését segítené elő. Ezeket a tetteket segíti elő a falu igen széles szociális hálózata is, amely szeretné felemelni azokat a hátrányos helyzetű polgárokat, akiknek igen nagy a lemaradásuk. A polgármester úr elmondása szerint sor kerülhet a közutak rendbetételére, és a kanalizáció kérdése is megoldásra kerülhet. Az utolsó szó jogán, felfedve talán tanári mivoltomat, úgy vélem, a fentiek tükrében a legadekvátabbnak tűnik, ha iskolám névadójának, Tompa Mihálynak soraival zárom mondanivalómat:

                    

„Mert a boldogságra kevés csak a jelen,
             A múlton épül az s az emlékezeten...”

 

                                                                                                    Angyal László

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.